A tájolás egy épület esetében több szempontból is fontos. Ráadásul a mai építészeti tendenciák minél nagyobb ablakokkal terveznek. Nem véletlenül. A jól elhelyezett, nagyméretű ablakokon keresztül természetes fény árad a lakásba, a téli időszakban pedig jól jön a passzív napenergia, ami az ablakon keresztül hőenergiaként fűti a lakást. A megfelelően kiválasztott és elhelyezett műanyag ablakoknak és teraszajtóknak fontos szerepe van a természetes világításban, a szellőztetésben, a napenergia passzív hasznosításában és pszichésen is pozitívan hathatnak a belső térben tartózkodó emberekre. Lássuk alaposabban a tájolás szerepét!
Mit jelent a tájolás? Miért van nagy szerepe?
A tájolás során figyelembe kell venni a nap járását, az uralkodó szélirányt, a terület geodéziai viszonyait, a tájképet, a kilátást, a helyi építési szabályokat és hogy miként illeszkedik az épület a településképbe. A tájolás megtervezésén rengeteg minden múlik, hiszen ettől függ, hogy mennyire lesz használható az épület, milyen élettani, pszichés és érzékelési hatások érik a benne élő embereket és hogy energetikai szempontból mennyire lesz gazdaságos, környezettudatos az épületünk üzemeltetése.
Ahhoz, hogy az ablakaink minél több természetes fényt engedjenek a belső terekbe és hogy ezzel összefüggésben az épület is energetikailag kiegyensúlyozottan működjön, fontos a megfelelő tájolás. A napenergia aktív felhasználása (napelem, hőerőmű stb.) a technológiai fejlődésnek köszönhetően csak az utóbbi évtizedekben terjedt el, a napenergia becsapdázásának trükkjét azonban évezredek óta ismerik az építészek, elég, ha a kínai vagy a római építészeti megoldásokra gondolunk.
Az üvegházhatás jelenség alkalmazása a passzívházak esetében is mérvadó. Ahhoz, hogy a napsütésből származó hőenergiát a legoptimálisabban tudjuk felhasználni, megfelelő tájolásra van szükség.
Mely helyiségek viszonyításával érdemes meghatározni az ingatlan tájolását?
Az ideális telek esetében az utcafront északra helyezkedik el, így a déli oldalra kerül a kert. A nagy üvegfelületeket ezen a déli oldalon érdemes elhelyezni, így az intimebb, bensőségesebb élettér lesz egyben a fényesebb, világosabb is. A nappalit tájolhatjuk déli-délnyugati irányban, ebben az esetben érdemes ezt a helyiséget a kert felé nyitni. Az étkező mehet nyugatra, délnyugatra, a szobákat és a konyhát pedig igyekezzünk keleti oldalra helyezni. A kamra ideális pozíciója a minél hűvösebb oldal, lehetőleg az északi.
A hálószobák tájolását a legnehezebb meghatározni a lakóhelyiségek közül. Célszerűnek tűnik déli vagy nyugati tájolásban gondolkozni, viszont a nyári éjszakákon visszaüthet ez a tervezés. A falakban elraktározódik a hő, ami napközben éri a szobát és az éjszaka leadott meleg miatt kifejezetten nehéz lesz álomra hajtani fejünket. Vagyis a hálószoba esetében célszerűbb északi, északkeleti tájolással tervezni.
A nap járását is vegyük figyelembe! Nyáron magasabban áll, vagyis nem éri olyan sok sugárzás a déli ablakokat, így nem szükséges árnyékolni. Azonban a keleti vagy nyugati tájolásnál a nyári reggeleken vagy a délutáni napsütésben hamar túlmelegedhetnek a belső helyiségek, vagyis megfelelő árnyékolástechnikát kell alkalmaznunk. Általában úgy szoktak számolni ezzel, hogy a déli irányban elhelyezett ablakokhoz képest a keleti és nyugati ablakok 60 % -át, míg az északi ablakok 40 %-át fogadják a hasznos napsugárzásnak. A passzivházaknál a déli iránytól max. 10° -os lehet az eltérés. Ehhez figyelembe kell venni a helyi napállásokat és a helyi adottságokat (például egy másik épület vagy egy fa árnyékolását.)
Természetesen előfordulhat, hogy a telek tájolása vagy a már meglévő épület tájolása nem teszi lehetővé a fent vázolt, ideális ablakelhelyezést. Ilyenkor vonjunk be szakembert a megfelelő tervezéshez és a helyiségek kialakításához.
Mit jelent a benapozottság, milyen előírás vonatkozik rá?
A korábbi szabályok alapján az újépítésű lakások esetében legalább egy lakószobának benapozottnak kell lennie. Benapozottnak az a helyiség tekinthető, amely február 15-én legalább 1 órán keresztül napfényt kap. (Ezt egy szimulációs program segítségével számolják ki, amelyben figyelembe veszik a nap járását és az épület adottságait). Viszont egy nagyobb társasházi lakásépítésnél ezt a módszert nem lehet százszázalékosan megvalósítani. A jogszabály szerint az előírástól akkor lehet eltérni, ha az élet és egészség védelmével, a biztonságos használhatósággal kapcsolatos érdekeket nem sérti a megoldás, továbbá nem teremt veszélyhelyzetet és a szomszédos önálló rendeltetési egységhez fűződő használati jogokat nem korlátozza. Jellemzően a földszinten vagy az alacsonyabb emeleti szinteken található lakások rendelkeznek rosszabb benapozottsággal, még akkor is, ha déli irányba néznek.
Van még egy másik szabály, amit figyelembe kell venni, ez pedig a falfelület és a bevilágító felület aránya. Az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) előírja, hogy legalább 1:8-hoz legyen a bevilágító felület (vagyis az ablak, teraszajtó stb.) aránya a szoba alapterületéhez képest azokban a helyiségekben, ahol huzamosabb ideig tartózkodunk. Ez négyzetméterre lefordítva azt jelenti, hogy ha van egy 20 négyzetméteres nappalink, akkor legalább 2,5 m2-nyi ablakra van szükségünk. Ha megtehetjük, ennél azért érdemes nagyobb bevilágító felületben gondolkozni.
Mire kell figyelni az üvegfelületek és ablakok elhelyezésének tervezése során?
Amikor meghatározzuk a megvilágítandó alapterületet, a szoba területéhez hozzá kell számítani az építmény vagy épületrész árnyékvető szerkezeteit is. A helyiség ablakainak tényleges üvegfelületét és a helyiség padozatának tényleges területét szoktuk számításba venni a közvetlenül és közvetetten megvilágított felület össz méretének meghatározásakor. A szabályok ezt az aránypárt a természetes fénnyel közvetlenül megvilágított felületre értelmezik. A közvetett természetes megvilágítás a közvetlen természetes megvilágítású egyéb helyiségen, helyiségrészen keresztüli megvilágítás biztosítását jelenti.
Tájolás és világosság: mi határozza meg, hogy mennyire fényes egy ingatlan?
A tájolástól, a nyílászáróktól és a közvetlen környezettől is függ, hogy mennyi természetes fény jut be az ingatlan különböző helyiségeibe. A tervezés során erre is külön hangsúlyt kell fektetni. A benapozottság meghatározása alapján a helyiségeken belüli napfénytartam is analizálható. A helyiségek benapozatlan és egymástól eltérő benapozottságú padlófelületeire jutó fénymennyiséget érdemes előzetesen megvizsgálni. Ezt a vizsgálatot ne a padlófelületre, hanem az ablak parapet magasságában vagy a munkaasztal magasságában fekvő felületre vonatkoztatva végezzük el! Ez tervezés szempontjából a helyiség rendeltetésétől függő lényeges körülményekre vethet fényt a szó szoros értelmében.
Milyen előnyei vannak egy megfelelő tájolású otthonnak?
A természetes fényforrás, a hőenergia és a pozitív pszichés hatások mind fontos tényezők egy megfelelően tájolt ház esetében. Az egészségügyi szempontok miatt fontos, hogy a lakás magasabb igényű és huzamosabb nappali tartózkodásra szolgáló helyiségeit a lehető legtöbb napsugárzás érje. Ezért nem építhető olyan lakótér, amelynek minden egyes helyisége északra vagy északnyugatra tájolt. Mivel így kizárólag a nyári reggeleken vagy estéken kap fényt az adott szoba. Ráadásul ezek a helyiségek folyamatosan ki vannak téve az időjárás-változás hatásainak, hiszen Magyarországon leginkább északi széliránnyal van dolgunk, különösen a téli időszakokban.
A lakások kedvező tájolású lakótereinél is gondot okoz a nagy hőmérséklet-változás, a nyári 30-40 °C meleg és a -10-20 °C hideg. Amíg télen fűtéssel, megfelelő falakkal és jól záró nyílászárókkal a hideg ellen viszonylag egyszerűen védekezhetünk, addig nyáron ez sokkal nehezebb a meleggel szemben. A probléma megoldásában alapvető jelentőségű a lakóhelyiségek megfelelő tájolása. Míg a napsütés ősztől tavaszig kellemes, addig nyáron, főleg a nap delelőjén, perzsel, zavarja életvitelünket. Télen kellemesebbek a déli vagy délnyugati szobák, nyáron pedig az északkeletre vagy a keletre nézők. Összegezve ezeket fontos tehát, hogy a lakás szobái különböző irányokba legyenek tájolva, és ha lehet, a két ellentétes irányban legyenek a teraszok.
Hogyan lehet védekezni a napfény, a hőség ellen?
A megfelelő tájolás mellett fontos szerepe van az árnyékolásnak. Sőt, a jogszabály is kitér az árnyékolásra:
“A helyhez kötött munkahelyet, továbbá a csecsemők és a gyermekek nevelő-oktató helyiségeit, amelyeket DNY-NY-i irányból látást zavaró napfénybesugárzás érhet, árnyékolóval kell ellátni. Új épületek tervezése és megvalósítása során építészeti eszközökkel (pl. külső árnyékoló), illetve növényzettel kell biztosítani a túlzott nyári felmelegedés elleni védelmet.”
A hideg, téli napokon rendkívül nagy szükségünk van arra, hogy a passzív napenergia felmelegítse otthonunkat, azonban a nyári hőségben túlmelegítheti a napsütés a helyiségeket. Ez különösen akkor jelent problémát, ha a lakótér, hálószoba, nappali melegszik túl és már nem komfortos benne tartózkodni.
Mesterséges árnyékolók
Szerencsére több technológia is a rendelkezésünkre áll, amelyekkel védekezhetünk a túlzott napsütés és a hőség ellen. A beltéri árnyékolókkal alapvetően csak a fény ellen tudunk védekezni, hiszen a napenergia az üvegen áthatolva felmelegíti a belső légteret is. Viszont a minőségi, állítható, szabályozható kültéri árnyékolók segítségével el tudjuk érni azt, hogy a hidegebb napokon természetes hőenergiát és fényt árasszunk a lakásunkba, a kánikula idejére viszont távol tarthatjuk a lakóterünktől a túlzott meleget, fényt.
A folyamatos innovációnak köszönhetően a mai nyílászáró rendszerek kíváló hő- és hangszigetelési értékeket érnek el. Emelett tartósak és biztonságosak, a nap sugárzása ellen azonban nem nyújtanak kellő hatékonyságú védelmet. Vannak fejlett hővédő üvegezési technológiák, de több probléma is van ezekkel a módszerekkel. Az egyik a hatékonyság, maximum 30-50 %-kal csökkentik a napsugárzásból fakadó hő mennyiségét. A másik, komoly probléma, hogy nem lehet bekapcsolni, kikapcsolni, szabályozni. A passzívházak esetében nem is javasolt ez az üvegezési technológia. Hiszen az őszi, téli, tavaszi időszakban így nem tudunk kellő hőenergiát nyerni az ablakokon keresztül.
Növényzet
Természetes megoldás, ha egy olyan fát, növényt ültetünk az árnyékolandó terület elé, ami télen lehullajtja leveleit, nyáron viszont árnyékot ad. A szívlevelű szivarfa például gyorsan nő. Tavasszal szép virágokat hoz, nyáron nagy leveleivel árnyékot ad és még ősszel is gyönyörködhetünk a terméseiben. Télen viszont ledobja lombját, hogy a napfény érje házunkat.
Vélemény, hozzászólás?