Mi a parapet magasság? Miért van nagy szerepe?

A parapet magasság gyakorlatilag a mellvéd magasságát jelenti. A kifejezés gyakran kerül elő ha ablakmagasságról vagy konvektorokról, klímákról, kazánról beszélünk. Most azt nézzük, meg, hogy mit jelent, miért fontos, hogy lehet megmérni?

Mit jelent a parapet magasság?

Először azt nézzük meg, hogy mit jelent a parapet. Szaknyelven parapetnek neveznek minden mellmagasságig érő, falazott korlátot (pl. azt a falszakaszt, ami az ablak alatt található), mellvédet (a tető parapetkorlátját, egyéb belső korlátokat, erkélykorlátot).

Ma már leginkább a padló szintje és az ablak könyöklője között található falat nevezik parapetnek.

Viszont ha rákeresünk a parapet kifejezésre, akkor főleg konvektorokkal, klímákkal találkozunk. A parapetes konvektor abban különbözik a kéménybe köthető, nyílt égésterű konvektortól, hogy a háta mögötti falba helyezett parapet szetten keresztül szívja be az égéshez szükséges levegőt, és oda fújja ki az égésterméket.

Tehát a parapetes arra utal ebben az esetben, hogy az ablak és a padlószint között helyezkedik el az eszköz.

Hogyan kell megmérni?

A parapet magasságot a padlószinttől mérjük a könyöklőig. Lényeges kérdésnek számít, hogy honnan számítjuk ezt a magasságot, vagyis az, hogy a padlószintet, a járólapot stb. beleszámoljuk-e? Ugyancsak kérdéses, hogy a belső vagy a külső falszakaszt mérjük. Erről bővebben a szabványtól eltérő parapetmagasságnál írunk.

Miért fontos, hogy tudjuk a parapet magasságot?

A parapetmagasság lényeges például a radiátor, konvektor elhelyezkedése szempontjából.

A helyesen meghatározott mellvéd vagy parapetmagasság nagyon lényeges a gyerekek biztonsága szempontjából akár ablak, akár erkély esetében. Egy túl alacsony mellvédmagasság komoly kockázatot jelenthet a számukra.

Az erkélykorlát is parapetnek számít, az erkély fontos szerkezeti eleme, amelynek az a leglényegesebb feladata, hogy megvédje az embereket vagy az ott elhelyezett tárgyakat a lezuhanástól. Az építészeti feltételek befolyásolják az erkély külalakját, és ezzel együtt az egész épület kül­sejét és a lakhatóságot is. A statikai feltételek szempontjából az erkélykorlátot (az erkély tartó­szerkezetét, a rögzítését és a borítását) úgy kell méretezni, hogy belszámoljuk a lehet­séges terhelést. A tömör (betonból készült) korlát esetében a tartószerkezet a borítás feladatait is ellátja. A külső perem az erkélynek az a része, ahol a járófelület szerkezetének szilárd­sága még elbírja az 1 kN-os terhelést.

Hogy jelölik a parapet magasságot?

A kiviteli terven nem túl meglepő módon Pm-nek jelölik a parapetmagasságot. Különösen fontos, hogy a kiviteli terv már mászaki tervnek felel meg, vagyis a megfelelő műszaki információt kell tartalmaznia a kivitelező számára. Az alaprajzon és metszeten jelöljük a tokszerkezetet, üvegezést. Az ajtók esetében ábrázoljuk a küszöböt, nyitásirányt.

Az ablakok esetében ábrázoljuk a nyílást, kávát, tokot, (tokborítást ha van), mellvédet, ablakfülkét, redőnyszekrényt (metszeten), tengelyvonalat, tengelyméretet, konszignációs karikát számmal. A mellvéd magasságát a tengelyvonal közepére helyezzük, a fallal párhuzamosan írjuk be. Az ablak mellvéd (parapet) magassága 80 cm a helyiség padlóvonalától számítva. Az ablakok nyitásirányát a nézetrajzokon és az összesítő ábrán jelöljük.

A részletrajzokon (1:20 – 1:2) a léptéknek megfelelő részletességgel közölhetünk adatokat. Az összesítő rajzon alkalmazott azonosító szám, a tervlapokon karikában lévő betű + számjegy kombináció alkotja.

Mi a parapet magasság szabványa?

A mellvéd vagy parapet magasság szabványa 80 centiméter, viszont 12 méter fölötti lakóépületek esetében 90 centiméter

Az optimális költségtervezéshez / kivitelezéshez a következő szempontokat érdemes szem előtt tartani: Az ablakokhoz tervezzünk be egységes mellvédmagasságot. A vágási költségek megtakarítása érdekében be kell tartani a standard elemek méreteit minimálisra csökkentve az egyedi (vágott) elemek gyártását. Lehetőség szerint egységes falvastagságokkal számoljunk. Kerülni kell a szokatlan geometriákat (például kiugró ablakok stb.) Az ablakoknál és az ajtóknál figyeljünk oda, hogy egységes legyen az áthidalók magassága.

Milyen esetben lehet, érdemes ettől eltérni? 

Ha nem belülről, hanem kívülről mérjük a mellvédet, további érdekességekre bukkanhatunk. Elég, ha megvizsgáljuk, milyen szabályok vonatkoznak a szomszédos telekhatár felé néző falak esetében.

A szomszéd telekhatár felé néző falba építhető nyílások méretének szabályozásáért az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet) 37.§. felel. Ez pedig kimondja, hogy „az épületnek a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró tetőfelületén csak tároló-, tisztálkodó-, főzőhelyiség és illemhely, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű ablaka, szellőzőnyílása lehet.

Mit is jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a sorozatgyártott 60×60 cm, vagy példának okáért az 55×70 cm-es ablak még megfelel a jogszabálynak, ám, ha ettől nagyobb felületre vágyik, csak üvegtéglával oldhatja meg.

Részlet az OTÉK-ból (országos területrendezési és építési követelmények):

37. § (1) Épületnek a szomszédos telekkel közös határvonalán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró tetőfelületén nyílászárót, nyílást, szellőzőt – a szellőzőkürtő, a tetőkibúvó és a (4) bekezdésben említettek kivételével – létesíteni nem szabad.

(2) A szomszédos telekkel közös határvonalon álló határfalban (tűzfalban) kiképzett légaknára kizárólag nem huzamos tartózkodás célját szolgáló és nem tűzveszélyes anyag tárolására igénybe vett helyiségek szellőzői vagy a helyiség alapterület legfeljebb 1/10-ed részének megfelelő nyílófelületű szellőzőablakai nyithatók, a szellőzésre vonatkozó általános előírások megtartásával és legalább 1,80 m-es mellvédmagassággal.

A tűzoltók, a hatóságok általában nem a nyíló felületet számolják, hanem a nyílásméretet, így szép számmal előfordulnak vitás helyzetek.

Az új ablaknyílások beépítése, vagy a meglévők méretének megváltoztatása minden esetben építési engedély köteles, mivel a homlokzat megjelenésének megváltozásáról van szó.

Bármilyen változtatást, újítást tervez, keressen fel egy tervezőt, és informálódjon az önkormányzat megfelelő ügyintézőjénél is.

Mekkora az egyes helyiségekben az ideális parapet magasság?

Az ideális belső parapet magasság 80 centiméter, de egyes helyiségekben 90 centiméter is lehet ez a szint.

Az előírások szerint a korlátok magassága leg­alább 100 cm legyen. A mellvédek magasságát külföldön – szerintünk is helyesen – az alábbi képlet szerint értelmezik: m + v – 110 (cm), ahol m a mellvéd magasságát, v a mellvéd vastagságát jelenti.

Az áttört korlátok nyílásköze – a kis gyerme­kek biztonsága végett – ≤ 12 cm.

A korlátokat és mellvédeket úgy kell mére­tezni, hogy 100 cm magasságban 50 kg/m, isko­lában, színházakban, sportépületeknél és tribü­nöknél pedig 100 kg/m vízszintes irányú erőhatásnak feleljenek meg; szóval a nekitámaszkodó emberek által kifejezett erőnek kellő biztonsággal ellenálljanak.

A fentiekből is kitűnik, hogy bár nem tűnik agysebészetnek 80 centit lemérni a padlótól az ablak könyöklő részéig, összességében komplex építészeti feladat egy nyílászáróhoz megfelelő parapet magasságot mérni. Pláne ha speciálisabb esetről van szó vagy az erkély, tetőkorlát mellvédmagasságát kell meghatároznunk. Javasoljuk, hogy forduljon szakemberhez a megfelelő tervezéshez és vegye fel velünk a kapcsolatot, ha kiváló minőségű műanyag nyílászárókkal szeretné felszerelni épületét!