Passzívház ablak: útmutató a választáshoz

A passzívház ablak fontos összetevője a valóban energiahatékony épületnek. Bő húsz évvel ezelőtt alig építettek passzívházakat Magyarországon. Mára a technológiai fejlődésnek és az egyre szigorúbb energetikai előírásoknak köszönhetően azonban egyre gyakoribb jelenség, hogy felmerül már a tervezés során a passzívház építés igénye.

Milyen ablak kell a passzívházba? 

Egy passzívház építésénél az alábbi irányelveket kell figyelembe venni:  

• legalább három rétegű, nemesgázzal (argon vagy kripton gáz) töltött üvegezésű hőszigetelt ablakszerkezetek
• megfelelő tájolás
• nyári hővédelem biztosítása (árnyékolás) 
• extra hőszigetelés, homlokzat, födém, padló szerkezetekre előírt hőtechnikai értékek elérése
• ne legyenek hőhidak a szerkezeteknél! 
• legyen biztosítva a légtömörsége
• nagy hatékonyságú szellőzőberendezés hőcserélővel, földhő hasznosítással.

A passzívház ablak kiválasztása során tehát fontos lesz a megfelelő üvegszerkezet, a jó hőszigetelési tulajdonsággal rendelkező ablak profil, a megfelelő tájolás és a szakszerű beépítés. Az ablakprofilok közül a műanyag ablaknak van a legjobb (vagyis legalacsonyabb) hőátbocsátó tényezője összevetve a fából vagy alumíniumból készült ablakprofilokhoz képest. Célszerű már a tervezés kezdeti szakaszától olyan szakemberrel dolgozni, aki figyel az apró részletekre és tisztában van a beépítés komplex, az épület egészére kiható összetevőivel is.

Milyen speciális szerepet tölt be egy passzívház ablak?

A passzívházak esetében az üvegezés Ug-értékének (vagyis hőátbocsátó tényezőjének) 0,80 W/(m²K) alatt kell lennie, magas összenergia-áteresztési hányaddal (g >= 50%), hogy télen is nettó nyereség legyen elérhető. Az üvegperem szerkezetében termikusan elválasztott távtartókat kell alkalmazni, nem alumíniumot!

Nyílászárók esetében a hőátbocsátási tényező -az úgynevezett U érték- jellemzi a hőszigetelési képességet. Minél kisebb ez az érték, annál jobb hőszigetelő az ablak. Háromféle U érték létezik: Ug (glazing = üvegezés): az üvegszerkezet hőátbocsátási értékét adja meg. A jelenleg elterjedt üvegezések általában 1,0 és 0,5 W/(m2K) közötti értéket érnek el. Uf (frame=keret): az ablaktok és szárny profiljának a hőátbocsátási értékét adja meg. Műanyag nyílászárók esetében 1,4 és 0,7 W/(m2K) közötti értékek a jellemzőek. Uw (window=ablak): a teljes szerkezet hőátbocsátási jellemzője egy szabvány méretű (1230×1480 mm) ablakra kiszámítva. A mai modern műanyag ablakok jellemzőek 1,2 és 0,6 W/(m2K) közötti tartományban mozognak.

Mik az előnyei egy passzívházba épített ablaknak?

A passzívházba épített ablak legfontosabb előnye, amint fent is írtuk, a hatékony hőszigetelés és az, hogy alkalmas a hideg hónapokban a passzív napenergia felhasználására. Többek között az ablakokkal érjük el az, hogy a passzívház olyan épületként funkcionáljon, amelyben a kényelmes hőmérséklet fenntartása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül. A kívánt hőmérsékletet eléréséhez elsősorban a napenergia passzív “becsapdázását” használjuk, illetve az épületben tartózkodó személyek és műszaki berendezések által leadott hőből jön létre.

Passzívházba ablak: hogyan kell beépíteni?

Ahogy az bevezetőben is jeleztük, a passzívházaknál különösen oda kell figyelni a légtömörség biztosítására és a hőhídmentes beépítésre. Tipikus légtömör beépítésnél légtömörséget biztosító „szalag” kerül a tok külső részére, a tok behelyezése és PUR-habbal való esetleges réskitöltés után a
szalagot a falhoz ragasztják, majd bevakolják. A PUR-hab tehát ebben az esetben
önmagában nem elégséges. A hőhídhatás elkerülése érdekében az
ablakot a hőszigetelés síkjában, a falsíkon kívül kell elhelyezni, és a
hőszigetelést a tokszerkezetre ráfordítani. Egy passzívház tervezésben
jártas építészmérnök nemcsak a nyílászárók helyét, hanem beépítési
részleteit is megtervezi, összhangban a hőszigetelés és légzárás
síkjával. Nem érdemes ezt a munkát és munkadíjat megspórolni.

Az üvegbeépítés vonalmenti hőhídhatását csökkenteni lehet egy relatív
nagy beépítési mélységgel, illetve jellemzően a beépítés körüli
hőszigeteléssel.

Mire kell figyelni a tájolás során? 

Ahhoz, hogy az ablakaink a legjobb hatást fejtsék ki az épület energetikai kiegyensúlyozottságánál, fontos a megfelelő tájolás. A napenergia aktív felhasználása (napelem, hőerőmű stb.) a technológiai fejlődésnek köszönhetően csak az utóbbi évtizedekben terjedt el, a napenergia becsapdázásának trükkjét azonban évezredek óta ismerik az építészek. Az üvegházhatás jelenség alkalmazása a passzívházak esetében is mérvadó. Ahhoz, hogy a napsütésből származó hőenergiát a legoptimálisabban tudjuk felhasználni, megfelelő tájolásra van szükség.

A nagy üvegfelületeket leginkább déli irányba érdemes helyezni. Ez több szempontból is fontos: a nap nyáron magasabban áll, vagyis nem éri olyan sok sugárzás ezeket a déli ablakokat, így nem szükséges árnyékolni. Azonban a keleti vagy nyugati tájolásnál a nyári reggeleken vagy a délutáni napsütésben hamar túlmelegedhetnek a belső helyiségek, vagyis megfelelő árnyékolás technikát kell alkalmaznunk. Általában úgy szoktak számolni ezzel, hogy a déli irányban elhelyezett ablakokhoz képest a keleti és nyugati ablakok 60 % -át, míg az északi ablakok 40 %-át fogadják a hasznos szoláris besugárzásnak. A passzivházaknál a déli iránytól max. 10° -os lehet az eltérés. Ehhez figyelembe kell venni a helyi napállásokat és a helyi adottságokat (például egy másik épület vagy egy fa árnyékolását.) 

Mit jelent a RAL-beépítés? 

A passzívház esetében nem a hagyományos PUR-habos megoldással kell dolgoznunk, hanem a RAL szerinti beépítéssel: ebben az esetben duzzadó szalagokat és ablakbeépítő fóliát helyezünk fel. Ahhoz, hogy az épület megfeleljen a passzívház követelményeknek, a beépítési hézagot speciális duzzadó szalagokkal és ablakbeépítő fóliával kell beépíteni.

Hiába valasztottuk ki a legjobb hőszigetelési adottságokkal rendelkező, hét kamrás üvegszerkezetet, ha a tok körüli hőszigetelés nem megfelelő, akkor az összhatás sem lesz kielégítő. Az illeszkedésnek belül párazárónak, kívül esőállónak és páraáteresztőnek kell lennie. A fóliák feliratozott oldala kerül a külső, vakolható oldalra. A PUR-hab ebben az esetben a külső oldali duzzadó szalag és a belső oldali párazáró fólia közötti szakaszra kerül. Ezzel a beépítési technikával összességében sokkal megbízhatóbb, tartósabb hő- és hangszigetelési eredményt biztosíthatunk.

Hogyan lehet kiváltani házilag a RAL-beépítést?

A RAL-beépítést is ki lehet váltani házilag egy tixotróp alapállapotú anyaggal, amit ecsettel hordhatunk fel a és miután megkötött, tartósan rugalmas, párzáró és légtömör réteget képez, így ami alkalmas lesz a belső párazáró szalagok kiváltására. Ezt a technológiát alkalmazhatjuk olyan helyen, ahol a párazáró szalagokat nem lehet használni.

Bár léteznek alternatív technológiák a RAL kiváltására, mi azt tanácsoljuk, hogy a kivánt eredmény eléréséhez forduljon szakemberhez. Mi teljeskörű szolgáltatást nyújtunk, amiben a felmérés, árajánlat adás, a kivitelezés és a karbantartás is szerepel.

A megfelelő passzívház ablak kiválasztásával és szakszerű beszerelésével komfortos lesz az otthonunk. Egy jól megtervezett passzívházzal ráadásul több legyet ütünk egy csapással. Először is rendkívül olcsó, költséghatékony lesz az épület üzemelése. Redukáljuk a háztartásból kijutó károsanyagokat, csökkentjük a légkör szennyezését és egy élhetőbb otthont, élhetőbb környezetet adunk át a következő generációnak.