Párásodik az ablak: mitől párásodhat, hogy kerüljük el? Mit tegyünk, ha már sajnos megjelent a pára? Ebben a cikkben a lakásunk egyik szinte láthatatlan összetevőjének, a párának eredünk nyomába. Nedvességtartama természetesen minden lakásnak van, de nem mindegy, hogy mekkora és hogy miként távozik a házból.
Milyen okok miatt párásodik az ablak?
Több oka is lehet annak, hogy a lakótérben pára keletkezik. Újépítésű házak esetében az szokott problémát okozni, hogy a vakolatban, betonban található építési víz még nem távozott el teljesen, vagyis nem száradt meg rendesen a fal.
Sajnos az építés során is elkövethetnek a kivitelezők olyan hibákat, amelyek párásodáshoz vezetnek. Például úgy alakítják ki a falakat, hogy a házat “bedunsztolják”. Könnyen kialakulhat pára, ami aztán az ablakon csapódik le, vagy penészgombák jelennek meg fal különböző pontjain.
Amikor készen áll egy ház és ki is száradtak a falak, további lehetőségek adódnak a mindennapi élet során a pára kialakulásának. Megközelítőleg napi öt liter víz párolog el egy átlagos háztartásban, és ebbe még nem számoltuk bele azt a napi 1-2 liter gőzt, amelyet az emberi légzés által juttatunk a légtérbe. A levegő nedvességtartama aztán ott csapódik ki, ahol hőtechnikailag talál magának helyet, például egy rossz hőszigetelésű ablakon.
Mit jelent, ha belül jelenik meg a pára?
Ha az ablakon belül jelenik meg a pára, az azt jelenti, hogy magas a nedvességtartama a levegőnek a belső térben. A ruhaszárításból, zuhanyzásból, főzésből származó pára egy rosszul szellőztetett helyiségben könnyen kicsapódik. A pára keres magának egy hidegebb pontot, ahol kicsapódik. A belső párakicsapódás ellen sok mindent tehetünk: tudatos ruhaszárítás (akár szárítógéppel), rendszeres szellőztetés stb.
És ha kívül párásodik az ablak?
Ha az ablakon kívül jelenik meg pára, attól nem kell aggódnunk. Sőt! Általában akkor alakul ki ez a jelenség, ha rendesen szigetel az ablakunk és belülről sem “melegítjük”, vagyis nem az utcát fűtjük, hanem a lakásunkat.
Mi a teendő, ha az ablak rétegei között párát látunk?
Ha az üvegtáblák között észleljük a párásodást, azt jelenti, hogy hiányzik a szigetelésért felelős nemesgáz az üvegrétegek közül. Ezt a hibát úgy tudjuk orvosolni, ha kicseréltetjük az üvegszerkezetet.
De nem a műanyag nyílászáró miatt párásodik az ablak, penészedik a fal?
Nem! Ahogy fent is írtuk, a párásodásért és a penészedésért nem lehet felelőssé tenni a műnyag nyílászárókat.
A műanyag ablakokkal kapcsolatban gyakran előkerül egy közkeletű tévhit, és ez a penészedés. Ezeket a derék, jó minőségű ablakokat gyakran éri az a vád, hogy “túl jól szigetelnek” és ezért egy ablakcsere után penészedni kezdett a lakás.
Valóban jól szigetel a műanyag ablak, de nem a nyílászáró tehet arról, hogy penészedni kezd a fal, hanem a rossz szellőztetés, a hiányos vagy hibásan kivitelezett külső szigetelés, esetleg a szerkezeti elemeknél hiányzó szigetelés. Ha nincs homlokzati szigetelésünk például egy téglából épített ház esetében, akkor hiába cseréljük le vadonat új műanyag ablakra (de akár fa ablakra), a régi nyílászárót, mert a pára nem a régi rossz ablakon fog távozni, hanem megkeresi falon a “hőhidakat”, ahol vidáman kicsapódik és penészedést okoz.
Egyébként kifogástalan nyílászárók és szigetelés mellett is kialakulhat a penészedés. Amikor a környezettudatosságról beszélünk, beszélünk a légkörről, a kivágott fákról vagy a felhasznált vegyszerek mennyiségéről, viszont gyakran kifelejtjük az embert, aki a lakásban él. Pedig az emberi egészség védelme is fontos összetevője a környezetbarát gondolkodásmódnak.
A penésznek olyan mellékhatásai lehetnek, amelyek irritálhatják a szemet, a tüdőt, az orr nyálkahártyáját, a bőrt és a torkot is, még akkor is, ha egyébként nem vagyunk allergiásak. A penészérzékenységgel járhat az orrfolyás és orrdugulás, az orr- és torokviszketés, tüsszögés, fokozott könnyezés. A legérzékenyebbeknél, a légzőszervi betegségtől szenvedőknél vagy a legyengült immunrendszerűeknél a penész fokozhatja a már meglévő betegségek tüneteit, de ha sokáig penészes környezetben vannak, akkor újabb betegségek is kialakulhatnak. Az asztmatikus betegségben szenvedőknek különsen fontos, hogy hosszabb távonm kerüljék a penészes helyiségeket. Bizonyos penészgombafajták súlyos tüdőbetegségeket, fertőzéseket, a tüdő szöveteinek hegesedését okozhatják.
Hogyan előzhetjük meg az ablak párásodását?
Először is úgy, hogy megfelelő módon építtetjük fel a házat, elkerüljük, hogy a falak bedunsztolják a lakást. Aztán nagyon lényeges lépés, hogy megfelelő minőségű nyílászárókat vásároljunk és szakszerűen építsük, építtessük be! Ha korrekt a falszerkezet, alapos és gondos a szigetelés, akkor egy minőségi műanyag ablakkal tökéletes hőszigetelésre tehetünk szert és elkerülhetjük a párásodást.
Természetesen van néhány módszer, amivel csökkenthetjük a lakásunkban keletkező pára kialakulását, terjedését és megakadályozhatjuk a penszesedést.
Főzés közben fedjük le az edényeket, zuhanyzás közben használjunk kevesebb meleg vizet, ne teregessünk kicsi, zárt térben.
Zárjuk be a konyha ajtót főzés közben, hogy ne menjen ki a pára a többi helyiségbe, ha kell tegyük bukóra az ablakot ilyenkor ha már nagyon párás a levegő.
Úgy tudjuk kiküszöbölni, ha gyakran szellőztetünk és ha körültekintően járunk el a teregetéssel, hiszen egy rendes mosás után a kiteregetett, száradó ruhákból kb. 3 liternyi vizet “locsolunk” szét pára formájában a lakásba. Fontos, hogy a lakás levegőjét időnként lecseréljük, így a pára nem a falakon igyekszik távozni, hanem kijut a maga természetes útján az ablakon. Három féle mechanikus szellőztetés van. Az első a résszellőzés, vagyis amikor résnyire nyitjuk az ablakot, ez az ablak páramentesítésére alkalmas, viszont az alapos légcsere célját nem érjük el. A második módszer az átáramló szellőztetés: ennek során az ablakszárnyat teljesen kitárjuk, és 5-10 perc alatt kicserélődik a szoba levegője. A harmadik módszer a leghatékonyabb, huzatot csinálunk, vagyis keresztszellőzést alkalmazunk: ezzel a technológiával 3-4 perc alatt kicseréljük a levegőt és a falak sem hűlnek le. Vannak, akik a szárítógépre esküsznek, mások pedig gondosan zárják azt a helyiséget, ahol a teregetés zajlik.
Mit tehetünk még a párásodás csökkentéséért?
Van még néhány tipp, amit érdemes követni, ha csökkenteni akarjuk lakásunkban a páraképződés káros hatásait. Például a külső határoló falakra ne tegyünk bútort, szellőztessünk főzés, fürdés után, ha lehetőségünk van rá, ne teregessünk a lakószobában. Ha túl sok a pára helyezzünk el páraelszívót a kritikus helyiségekbe. Figyeljünk a fűtésre is! Nem érdemes letekerni 5-6 fokkal a hőfokot, ha nem vagyunk otthon. Az egyenletesre beállított fűtés kevesebb energiát igényel, a kisebb hőingadozás hatására kevesebb pára termelődik.
Ha minőségi műanyag ablakokkal szeretné otthonát komfortosabbá tenni, keressen minket!
Vélemény, hozzászólás?