A hőszigetelt ablak ma már minden korszerű háztartás fontos tartozéka. Újépítésű háznál az energetikai szabályok is elég szigorúak.
Érdemes utánanézni ezeknek a szabályoknak mind az újépítésű házak esetében, mind lakóház bővítése előtt. Az egyszerű bejelentési rendelet új szakasza kimondja, hogy az egyszerű bejelentéssel épülő lakóházak esetében a közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigénnyel kapcsolatos előírásokat 2022. június 30-tól kell alkalmazni. A lakóház építők számára is fennáll az a lehetőség, hogy – a jogszabály általi kötelező határidő előtt – a közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű épületet valósítson meg [155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 7/D. §; 114/2021. (III. 10.) Korm. rend. 2. §]. Lényeges, hogy ha lakóépület bővítéséről van szó, akkor 2021 januárjától változatlanul kötelező betartani a szigorúbb energetikai követelményeket, amik azonban megengedőbbek, mint a közel nulla energiaigényű épületre vonatkozó előírások.
Miért fontos, hogy jól válasszon hőszigetelt ablakot?
A jól megválasztott hőszigetelt ablakkal komfortos, energiahatékony lesz az otthona, mivel kevesebbet kell fűteni, csökken a károsanyag kibocsátása, vagyis környezetvédelmi szempontból is fontos lépés a hőszigetelt ablak. Nem mindegy azonban, hogy miként választjuk ki a szükséges hőszigetelt ablakot.
Milyen tippeket, tanácsokat tudunk adni a megfelelő hőszigetelt ablak kiválasztásához?
Van néhány alapvető szempont, amit figyelembe kell venni egy ablak kiválasztásakor.
Ha a fűtésszámlánk, a komfortfokozatunk és a klímavédelem szempontjait vesszük figyelembe, akkor a nyílászárók egyik legfontosabb tulajdonsága a hőszigetelés. A légkamrás ablakok esetében a szigetelésről az ablakrétegek között található levegőrétegek gondoskodnak. Minél több a szigetelőréteg, annál jobb a szigetelés, viszont annál nehezebb is lesz nyílászárónk. És persze az sem mindegy, hogy az ablakkeretnek, illetve a profilnak milyen hőátbocsátási értéke van!
Mennyit nyerünk a jól szigetelt ablakokkal?
Sokat! Ha megvizsgálunk egy házat energetikai szempontból, akkor láthatjuk, hogy a ház homlokzati felületén szigetelés hiánya esetén megközelítőleg 30-35% hőenergia távozik el, a padlásfödémen 17 %, a pincefödém felé 12 %. A nyílászárókon veszíthetjük a legtöbb hőenergiát, akár 40 %-ot! Az üvegfelületen 21 %, a légréseken pedig kb. 19% távozik. Úgy szoktak számolni, hogy egy szigetelés 3-4 év alatt behozza az árát.
Nagyon széles a választék, ám mielőtt letennénk a voksunkat a legmasszívabb, legjobb hőszigetelési tulajdonságokkal bíró üveg mellett, mérjük fel, hogy milyen energetikai besorolása és statikai állapota van az épületnek, ahová be akarjuk építeni a nyílászárókat.
Ha van egy jó statikai állapotú, kiváló energetikai besorolású, akár passzív házunk, akkor érdemes a drágább, maximális hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkező, masszív nyílászáró mellett dönteni. Ha azonban F, G, H, I besorolású épületünk van, nem éri meg a drága, hermetikusan záró ablak, ajtó beépítése, hiszen a födémen, a falakon vagy a padlón keresztül elveszítjük a drága hőenergiát. Ez utóbbi esetben érdemes redőnyben, házszigetelésben gondolkozni.
A hőszigetelés mellett természetesen fontos szempont a nyílászáró hangszigetelési tulajdonsága, betörésvédelmi adottsága, átláthatósága.
Figyeljünk a légkamrák számára!
Minél több a légkamra, annál jobb az ablak hőszigetelése, és természetesen annál nehezebb, drágább maga a termék.
De miért van szükség légkamrákra? Mivel az üveg önmagában nem jó hőszigetelő az 5,8 W/(m2K) értékével, szükség van további anyagokra és megoldásokra, mellyel ez az érték jelentősen javítható.
A levegő lényegesen jobb hőszigetelő az üveghez képest, ezért az ablakoknál alkalmazott üvegszerkezetekben két üvegréteg közé egy légréteget zárnak be, így csökkentve a hőátbocsátási tényezőt. A levegő helyett argon vagy kripton nemesgázt alkalmazva az üvegszerkezet hőszigetelési tulajdonsága még tovább fokozható.
Az üvegrétegek számának növelésével is jelentős javulást érhetünk el a hőszigetelési tulajdonságban. Fontos azonban tudni, hogy két üvegréteg között az optimális távolság 20 mm, ekkor érhető el a legjobb érték. Nem szabad a rétegeket egymáshoz túl közel tenni, mert akkor romlik a szigetelési hatásfok.
Figyeljünk a beépítési mélységre
Nem mindegy, hogy mekkora az ablakok beépítési mélysége! A műanyag ablak beépítési mélysége azt mutatja, hogy a választott ablak milyen tokvastagsággal rendelkezik. Ez a tokvastagság lesz az egyik legfontosabb információ a megfelelő nyílászáró kiválasztásánál. Az alap beépítési mélység általában 70 mm-től indul és akár 90 mm is lehet amit egy külső alumínium borítás esetén akár tovább is növelhetünk.
Mikor ajánlott a kétrétegű hőszigetelt ablak?
A 3 rétegű üvegezéshez képest a 2 rétegű ablak egyszerűbb szerkezetet jelent. Ebben az esetben csak kettő síküveg épül össze, ezeket választja el egymástól a távtartó. Fontos tudni, hogy kétrétegű üvegezés esetén mindig a Low-E bevonatos réteg kerül a benti oldalra, míg a bevonat nélküli -úgynevezett float- üveg a külső oldalra. Ez a beépítési mód szükséges a megfelelő hőszigeteléshez. A 3 rétegű ablakhoz képest akkor érdemes két rétegűt választani, ha fontos, hogy minél több fényt eresszen át az ablak. Ha logikusan belegondolunk, a több üvegréteg egyúttal több akadályt is jelent a fény útjában. A számítások szerint egy átlagos, kétrétegű ablaküveg a kintről érkező fény 86%-át engedi át. A másik fontos szempont az ablak súlya lehet. Míg a kétrétegű (4 mm vastagságú) üveg tömege 20 kg négyzetméterenként, addig a 3 rétegű üvegeknél ez 30 kg. A 6 mm vastagságú, 2 rétegű üvegek esetében 30 kg a tömeg minden m2-en. Ez komoly terhelést jelent az ablakszárnyak, főként a vasalatok számára.
Mikor ajánlott a háromrétegű hőszigetelt ablak?
A háromrétegű ablaknak jelentősen jobb lesz a szigetelése. Míg egy átlagos kétrétegű üveg (24 mm-es szerkezetvastagsággal, argongázzal kitöltött kettős hőszigetelő üveg) Ug=1,0 W/m2K hővezetési tényezővel rendelkezik, addig a három rétegű üvegszerkezet esetében ez Ug=0,5 W/m2K értéket jelent.
És természetesen a hangszigetelés szempontjából is előnyösebb a háromrétegű ablak a kétrétegűnél. Továbbá kevésbé párásodik a háromrétegű ablak és betörésvédelem szempontjából is előnyösebb.
Hova érdemes hőszigetelt ablakot tenni, hova nem?
Alapvetően a lakott tereket érdemes hőszigetelt ablakkal ellátni, az elhelyezést a tervezés, a tájolás szabja meg. Nem érdemes azonban a fűtőtestet az ablak alá helyezni, nem számít hőenergetikai szempontból hatékony megoldásnak.
Milyen típusú ablakot válasszunk?
A hőszigetelt ablak típusának kiválasztása során vegyük figyelembe az esztétikai, a praktikus és a statikai szempontokat.
Ne vegyük félvállról a beépítést!
A hőszigetelt ablakok beépítését bízzuk szakemberre! Látszólag egyszerű a folyamat, ám rengeteg buktatója van. A hagyományos PUR-habos és a passzív házaknál követelmény RAL-beépítésnél is könnyen el lehet szúrni a beépítést. Úgy pedig hiába választottuk a legjobb hőszigetelő profilt és üvegszerkezetet, a szakszerűtlen beépítés miatt huzatos lesz a lakás és rengeteg hőenergiát veszítünk.
Hogyan hasznosíthatjuk a nap energiáját hőszigetelt ablakok segítségével?
A napenergia passzív hasznosításával évezredek óta foglalkozik az építészet. Mi is alkalmazhatunk néhány megoldást, hogy a téli, hidegebb időszakban minél több fényt és hőenergiát nyerjünk.
Érdemes a déli tájolású oldalakra nagy ablakfelületet kialakítani (természetesen megfelelő árnyékolástecnhikával, hogy nyáron ne éljük meg hátrányként, aminek télen annyira örülünk.)
Hogyan kapcsolódik az ablakkeret a hőszigeteléshez? Milyet válasszunk?
A fa nyílászáró legfőbb erénye, hogy szép, természetes hatást sugall, jól illeszkedik egy régebbi építésű ház arculatába és ha megfelelően, rendszeresen kezeljük a fafelületet, akkor aránylag hosszú ideig megőrzi a minőségét. Azonban a magas páratartalom, a hőmérséklet ingadozás hatására megvetemedhetnek ezek az ablakok. A műanyag ablaknak ehhez képest kiváló a hőszigetelő képessége, nem kell különösebb kezelgetni a felületet, tartós és kedvezőbb az ára a fánál. Egyedül az esztétikai szempontot szokták felróni a műanyag ablaknak, de ma már színezett kiszerelésben is megvásárolhatjuk ezeket az ablakokat, ajtókat. Az alumínium profil drágább, viszont kevésbé jó a szigetelő képessége a műanyaghoz képest. Összességében ár-érték arányban jobban járunk egy minőségi műanyag nyílászáróval.
A vasalatok is fontosak
A vasalat az ablak lelke. Ha jól működik, észre se vesszük, ha viszont rossz minőségű, nincs karbantartva, akkor rosszul zár az ablak és oda a kiváló hőszigetelő képesség. Válasszunk jó minőségű vasalatot és tartsuk karban rendszeresen! A vasalat portalanításához, olajozásához nem kell szakembert hívnunk, otthon, házilag is elvégezhetjük. Évente egyszer ajánlott portalanítani és olajozni a vasalatot.
A hőszigetelésben a redőnyök is fontos szerepet töltenek be, így válasszunk!
A hőszigetelt ablak mellett nagyon fontos szerepe van a megfelelő árnyékolásnak! Alapvetően kétféle árnyékolót szoktunk megkülönböztetni, az egyik a kültéren helyezkedik el, a másik pedig a beltéren. A beltéri árnyékolókat olcsóbban megkaphatjuk, ennek több oka is van. Nem kell, hogy megküzdjenek az időjárás viszontagságaival, viszont korántsem olyan hatékonyak, mint a kültéri árnyékolók. Mivel a napenergia az üvegen áthatol és az üvegházhatásnak köszönhetően ki is fejti a hatását a belső térben, attól még hogy nem tűz be a nap, rettentően fel tud melegedni a szobánk. Vagyis ezek a beltéri árnyékolók csak a fény ellen védenek, a hőségtől nem. A legtöbb háztartásban megtalálható sötétítő függöny, szalagfüggöny vagy az egyre népszerűbb sávroló mellett talán a reluxa és a roletta a legelterjedtebb beltéri árnyékoló.
A kültéri árnyékolók jelentősen hatékonyabbak a beltéri árnyékolóknál, védenek a hidegtől, a hőségtől, a zajtól, széltől, esőtől és a kíváncsi tekintetektől, és akár otthonunk biztonságát is növelik. Legelterjedtebb típusok: redőny, napháló, zsalúzia, napellenző, pergola. A kültéri árnyékolónak több funkciója is van:
Tisztítsuk rendszeresen az ablakot!
A rendszeres, szakszerű ablaktisztítással több fényt, hőenergiát juttatunk otthonunkba, ezáltal komfortosabb lesz a lakásunk, kevesebbet kell fűtésre költenünk és pszichésen is jobban fogjuk érezni magunkat.
Ültessünk lombhullató árnyékoló növényt!
Természetes megoldásnak számít, ha olyan fákat, növényeket ültetünk az árnyékolandó terület elé, ami télen lehullajtja leveleit, nyáron viszont árnyékot ad. A szívlevelű szivarfa például gyorsan nő. Tavasszal szép virágokat hoz, nyáron nagy leveleivel árnyékot ad és még ősszel is gyönyörködhetünk a terméseiben. Télen viszont ledobja lombját, hogy a napfény érje házunkat.
Szellőztessünk és teregessünk szakszerűen!
A tökéletesen záró műanyag nyílászárók szemére szokták vetni, hogy penészedés alakul ki, mert “túl jól” zárnak. Legtöbbször a penészedés a szakszerűtlen szigetelés miatt kialakuló hőhidak okán jelenik meg, ám néha valóban előfordul szakszerű szigetelés mellett is. Úgy tudjuk kikerülni, ha gyakran szellőztetünk és ha körültekintően járunk el a teregetéssel, hiszen egy rendes mosás után a kiteregetett, száradó ruhákból kb. Fontos, hogy a lakás levegőjét időnként lecseréljük, így a pára nem a falakon igyekszik távozni, hanem kijut a maga természetes útján az ablakon. A leghatékonyabb, ha huzatot csinálunk, vagyis keresztszellőzést alkalmazunk: ezzel a technológiával 3-4 perc alatt kicseréljük a levegőt és a falak sem hűlnek le. Vannak, akik a szárítógépre esküsznek, mások pedig gondosan zárják azt a helyiséget, ahol a teregetés zajlik.
Rendszeresen ellenőrizzük a tömítést!
Ahhoz, hogy megfelelő módon szigeteljen az ablakunk, fontos, hogy jó legyen a gumitömítés állapota. Lehet akármennyire tökéletes hőszigetelő tulajdonsággal bíró üvegszerkezetünk, ha a tömítés elörgedett vagy kicsúszott a profilból.
Glicerinnel vagy szilikon sprével is megoldhatjuk a gumi kezelését, a szilikonnal kezelt tömítés megtartja rugalmasságát, flexibilitását. Egy ronggyal vigyük fel a szilikont a tömítő gumira, vizsgáljuk meg, hogy mindenhol a helyén van-e a tömítés!
Vélemény, hozzászólás?