Ahhoz, hogy a megfelelő nyílászárót válasszuk otthonunkba, fontos, hogy képben legyünk azzal, hogy milyen ablak típusok vannak.
Milyen ablak típusok vannak?
Az ablakokat osztályozhatjuk anyag, méret, osztás szerint vagy abból a szempontból, hogy milyen módon lehet nyitni őket. Először megnézzük az ablakok anyagát, üvegszerkezetét, majd áttérünk a nyitás módjára és az osztásra.
Mit kell tudni a különböző anyagból készült profilokról?
Először nézzük a slágertémát! Milyen anyagból legyen az ablakprofil?
Komoly viták szoktak kialakulni a fa, az alumínium és a műanyag nyílászárók közötti különbségről. Nézzük, hogy mit tudunk róluk! A fa nyílászáró legfőbb erénye, hogy szép, természetes hatást sugall, jól illeszkedhet a ház arculatába és odafigyeléssel, megfelelő kezeléssel elég hosszú ideig megőrzi a minőségét, viszont ha valóban jó minőségű fa ablakot, ajtót szeretnénk venni, akkor mélyen a zsebünkbe kell nyúlni. Az alumínium profil drágább, viszont kevésbé jó a szigetelő képessége a műanyaghoz képest.
A műanyag nyílászáróknak nagyon jó a hőszigetelő képessége, nem kell különösebb kezelésben részesíteni a felületet, tartós és kedvezőbb az ára a fánál. Egyedül az esztétikai szempontot szokták felhozni a műanyag nyílászáróval szemben, de ma már színezett kiszerelésben is megvásárolhatjuk ezeket az ablakokat, ajtókat. Ár-érték arányban jobban járunk egy minőségi műanyag nyílászáróval.
Milyen üvegszerkezetet válasszunk?
Aki hozzáfog a böngészéshez a különböző ablakok, ajtók között, belefut egy fontos kifejezésbe, ez pedig a hőáteresztő vagy hőátbocsátó tényező. Minél kisebb az ablak hőátbocsátó tényezője, annál jobban szigetel az ablak. A másik, amit az ablakkal kapcsolatban olvasni szoktunk, hogy hány légkamrás az adott üvegszerkezet. Ha összevetjük a kétrétegű és a háromrétegű üvegszerkezetet, máris megtudjuk, miért számít kardinális kérdésnek egy energiatudatos otthonban a megfelelően kiválasztott üveg.
Egy kétrétegű ablakhoz képest fele akkora lesz a hőátbocsátó tényező, ha már háromrétegű ablakot vásárolunk. Csak hogy a számokat is lássuk: Ug=1,0 W/m2K a kétrétegű ablaké (24 mm-es szerkezetvastagsággal, argongázzal kitöltött kettős hőszigetelő üveg), addig a háromrétegű üvegszerkezet esetében ez Ug=0,5 W/m2K értéket jelent. Vagyis egységnyi felületen 50%-al kevesebb hőenergiát veszítünk, ha háromrétegű üvegezést használunk!
Az energiaárak folyamatosan emelkednek, viszont az építészetben egyre inkább elterjednek a nagy bevilágító felületekkel rendelkező, sokszor földig érő üvegek, így energetikai szempontból komoly jelentősége van a háromrétegű üvegeknek. Ráadásul az év 12 hónapjából 6 hónap fűtési időszakra esik, fél éven át folyamatosan élvezhetjük a jobb hőszigetelő üvegezésből eredő előnyöket, és az ezzel járó megtakarítást. A klímázott lakások esetében ehhez még hozzászámolhatjuk a forró nyári időszakban felmerülő hűtési energia kapcsán elérhető megtakarítást is.
Milyen osztású legyen az ablak?
A helyiség tájolásától, méretétől és funkciójától is függ, hogy milyen osztású ablakot válasszunk.
Az ablak típusok szempontjából fontos döntést kell meghozni az ügyben, hogy egyszárnyú, kétszárnyú vagy váltószárnyas ablak mellett tesszük le a voksunkat.
Egyszárnyú ablak
Az egyszárnyú ablak előnye, hogy egy mozdulattal szabaddá tehető az ablak felületének teljes keresztmetszete, valamint a kilátást sem korlátozza le a szárny és a tokosztó, így nagyvonalúbb építészeti megoldásokat hozhatunk létre. Alkalmazása olyan esetekben célszerű, mikor van elegendő hely az ablak előtt a szárny teljes kinyitására, és nyitott állapotban nem túl zavaró a térbe benyúló ablakszárny. Előfordulhat, hogy az ablak méretei miatt az üvegezett szárny súlya meghaladja a vasalat határait, ilyenkor célszerűbb a súlyt megosztva kétszárnyú ablakot választani.
Kétszárnyú ablak
Mivel a kétszárnyú ablak szárnyai csak az ablakszélesség felét veszik el az előtte lévő térből az ablak nyitott állapotában, ezért ez az ablaktípus helytakarékosabb megoldásnak számít. További előnye a kétszárnyú ablaknak, hogy az üvegezett szárnyak súlya két vasalatra (zsanérra) oszlik meg, így azok nagyobb biztonsággal bírják el a terhet, nem ereszkedik meg az ablakszárny olyan könnyen, illetve ritkábban szükséges utánállítani.
Váltószárnyas ablak
A váltószárnyas ablak előnye, hogy nyitáskor a teljes ablaknyílás szabaddá válik. Ez különösen olyan lakások esetében előnyös, amelyek bejárati ajtaja keskeny, és nagyobb bútordarabokat csak az ablakon keresztül lehetséges beninni a lakásba.
A tokosztós ablak szerkezete robusztusabb, ezért ez az ablaktípus a betörésvédelemben jeleskedik. Ilyen ablakot tegyünk azokra a pontokra, melyek a betörők elsődleges behatolási pontjai lennének. Mivel a váltószárnyas ablak szárnyai csak az ablakszélesség kb. felét veszik el az előtte lévő térből az ablak nyitott állapotában, ezért ez az ablaktípus helytakarékosabb megoldásnak számít.
A váltószárnyas ablak esetében az üvegezett szárnyak súlya két vasalatra (zsanérra) oszlik meg, így azok nagyobb biztonsággal bírják el a terhet, nem ereszkedik meg az ablakszárny olyan könnyen, illetve ritkábban szükséges utánállítani.
A váltószárnyas ablak előnye, hogy nyitáskor a teljes ablaknyílás szabaddá válik. Ez különösen olyan lakások esetében előnyös, amelyek bejárati ajtaja keskeny, és nagyobb bútordarabokat csak az ablakon keresztül lehetséges beninni a lakásba.
Milyen műanyag ablak típusok vannak?
Termékkínálatunkban megtalálják az egyszárnyú- és kétszárnyú- valamint az alakos (kör, háromszög, boltíves) műanyag ablakok széles választékát. Típustól függően az alábbi működésű ablakok közül választhat: fix, bukó, nyíló, nyíló-bukó, toló.
Milyen ablaknyitási lehetőségek vannak?
Fix
Kezdjük azzal a lehetőséggel, amikor nem lehet kinyitni az ablakot. A fix ablak a legegyszerűbb ablakszerkezet, mivel nincs benne szárny, az üvegezés közvetlenül a tokba épül. Ennél a típusnál nincs szellőztetési funkció. Alkalmazása olyan esetekben célszerű, mikor az adott helyen nem szükséges a szellőztetés, vagy amúgy sem lenne lehetséges az ablakszárny kinyitása (pl. helyhiány miatt, vagy nagyobb magasságban elhelyezett ablak esetén). Bejárati ajtó oldalvilágítója szintén egy fix ablakszerkezet.
Bukó
A bukó ablak egy olyan ablakszerkezet, amiben a szárnyrészt csak egy irányban, lefelé tudjuk kinyitni, vagyis ennél a típusnál nem tudjuk oldalra nyitni az ablakot. Akkor szoktunk bukóablakot választani, amikor a természetes fényforrás mellett fontos, hogy szellőztetni is tudjuk az adott helyiséget, viszont nincs elég hely ahhoz, hogy az ablakszárnyat teljesen kinyissuk. WC-ben, garázsban, kamrában, egyéb mellékhelyiségekben szokták használni.
Nyíló
A nyíló ablak egy olyan ablakszerkezet, amiben a szárny rész csak egy irányban, oldalra nyitható. Az ablak funkciói közül a buktatás ezen típusnál nem lehetséges. Alkalmazása olyan esetekben célszerű, mikor van elegendő hely az ablak előtt a szárny teljes kinyitására, és a bukó funkcióra nincs szükség.
Bukó-nyíló
A bukó-nyíló ablak a legkedveltebb ablaktípus, amivel a legtöbb épületben találkozhatunk. Szerkezetileg és statikailag a legstabilabb ablakfajta, megfelelő beépítés esetén rendkívül biztonságos, mert a szárny minden oldalán találhatóak záródási pontok. A sokoldalú vasalatnak köszönhetően ez az ablak univerzálisan használható szinte bármilyen helyiségbe.
Hogy döntsük el az ablak nyitásirányát?
Az ablak nyitásiránya szabadon választható a helyiség adottságainak megfelelően. Egyszárnyú bukó-nyíló ablakoknál jobbos nyitásirányról beszélünk, ha az ablakkal szemben állva jobb oldalon látjuk a pántokat (zsanért), és bal oldalon a kilincset. A balos nyitásirány értelemszerűen ennek az ellenkezője.
Váltószárnyas nyíló-bukó+nyíló ablakok esetében nyitásirány meghatározásnál minden esetben a kilinccsel szerelt szárny a mérvadó. Ha belső oldalról szemből nézve a jobb oldali szárnyon van a kilincs, abban az esetben az ablak jobbos nyitásirányú.
Nehéz a döntés? Segítünk! Vegye fel velünk a kapcsolatot, hogy az Ön házába, lakásába a leginkább megfelelő ablak kerüljön.
Vélemény, hozzászólás?