Mi jelent az ablak hőátbocsátási tényező? Miért fontos? Amikor nyílászárót vásárolunk, a funckió és az esztétikum mellett az egyik leglényegesebb kérdés, hogy mennyire jó a hőszigetelő tulajdonsága az ablakoknak, ajtóknak. Ha van egy komplex módon végiggondolt épületünk, amelyikben a homlokzati, födém, lábazat, aljzat szigeteléssel összhangban a nyílászárók hőszigetelő képessége is megfelel a követelményeknek, akkor a lakásunk komfortos lesz, a fűtési üzemelés költséghatékonyabb, ráadásul jelentősen kevesebb károsanyag kerül ki a háztartásunkból a légtérbe.
Mit jelent az ablak hőátbocsátási tényező?
A lakás és a kültéri környezet között általában különbözik a hőmérséklet. Télen hidegebb van odakint, nyáron pedig melegebb. A hő a meleg felől a hideg felé vándorol, vagyis télen igyekszik eltávozni a lakásból a kültérbe, nyáron pedig a kánikula hősége próbál bejutni a hűvös lakásba.
A hőátbocsátási tényező (vagyis az U) azt határozza meg, hogy egységnyi területen egységnyi idő alatt mekkora hőenergia vándorol a melegebb helyről a hidegebb irányába. Vagyis hogy egy egy négyzetméteres felületen egy másodperc alatt egy fokos hőmérséklet különbségnél mennyi energia távozik. Mértékegysége W/m2K, és értelemszerűen minél alacsonyabb ez az érték, annál kevesebb hő vándorol ki a házból (vagy be a házba) és annál jobb lesz a hőszigetelő tulajdonsága az ablakunknak. Természetesen nem csak az ablak vagy az ajtó esetében számolunk hőátbocsátási tényezővel, hanem a teljes épület hőszigetelő adottságait is meg kell vizsgálnunk.
Hogyan számoljunk a hőátbocsátási tényezővel?
Érdemes egy kicsit utánaszámolni annak, hogy mekkora mennyiségű energiát használunk el a lakásunk fűtéséhez. A “fűtjük az utcát” ismerős jelenség Közép-Európában, sokan élnek szigetelés nélküli, rossz, elavult nyílászárókkal épített otthonokban, és sokkal többet kell költeniük arra, hogy megközelítőleg komfortos körülmények között vészeljék át a telet, mint azoknak, akik rendesen szigetelt, jó nyílászárókkal felszerelt lakásokban laknak.
Most az egyszerűség kedvéért számoljuk ki egy falfelület hőátbocsátását. Van mondjuk egy 5×5 méteres, 2,7 méter belmagasságú szobánk. A falak teljes területe (2×5+2×5)x2,7= 54 m2.
Ha U=1 W/m2K és a hőmérséklet különbség 1 fok (kint 19 fok van, bent pedig 20), akkor 1 négyzetméter falfelület 1 Watt energiát veszít. Ha pedig kint 3 fok van, bent 21, akkor 18 fok a hőmérséklet különbség. Ennél az értéknél már 18 Watt energia távozik a falon keresztül.
Tehát a hőveszteség 54 m2 × 18 fok = 972 Watt.
Vagyis ahhoz, hogy megtartsuk a szobában a 21 fokos, kellemes hőmérsékletet, 972 Watt energiát kell termelnünk. Ha azonban nem 1 az értéke a hőátbocsátási tényezőnek, hanem 0,5. akkor már csak 486 Watt hőenergiát kell termelnünk.
Hogy jelölik az ablak hőátbocsátási tényezőt?
A hőátbocsátási tényező jele az U, attól függően, hogy az ablak melyik részére vonatkozik, háromféle U értéket ismerünk.
Ug (glass=üveg): az üvegszerkezet hőátbocsátási értékét adja meg. A jelenleg elterjedt üvegezések általában 1,0 és 0,5 W/(m2K) közötti értéket érnek el. Ez nagyban függ attól, hogy hány hőlégkamrából áll az üvegszerkezet, milyen bevonat (Low-e réteg) található a rétegek között. Az üvegrétegek számának növelésével is jelentős javulást érhetünk el a hőszigetelési tulajdonságban. Fontos azonban tudni, hogy két üvegréteg között az optimális távolság 20 mm, ekkor érhető el a legjobb érték. Nem szabad a rétegeket egymáshoz túl közel tenni, mert akkor romlik a szigetelési hatásfok.
Uf (frame=keret): az ablaktok és szárny profiljának a hőátbocsátási értékét adja meg. Műanyag nyílászárók esetében 1,4 és 0,7 W/(m2K) közötti értékek a jellemzőek. Ha összevetjük a fa vagy az aluminium ablakprofilok értékével, akkor láthatjuk, hogy a műanyag profilok kerülnek ki győztesen, vagyis azoknak a legalacsonyabb a hőátbocsátási tényezőjük.
Uw (window=ablak): a teljes szerkezet hőátbocsátási jellemzője egy szabvány méretű (1230×1480 mm) ablakra kiszámítva. A mai modern műanyag ablakok jellemzőek 1,2 és 0,6 W/(m2K) közötti tartományban mozognak.
Minél nagyobb felületű az ablak mérete, annál inkább meghatározó az üveg hőátbocsátási tényezője az ablak egészére vetítve. Régebben, amikor alapvetően fából készítették az ablakkereteket, a fa minőségének, anyagának és vastagságának vizsgálatával lehetett kiszámítani az ablakprofil hőátbocsátási tényezőjét. A régi üvegablak esetében jelentősen javítható a hőszigetelés foka azzal, ha az üveget cseréljük, azonban még komolyabb hatást érhetünk el azzal, ha az ablakprofilokat is lecseréljük modern, jól szigetelő műanyag profilra.
Mi a különbség az U érték és a K érték között?
Régebben K-val jelölték a hőátbocsátási tényezőt, ma már U-val. A kettő között nincs különbség.
Mi a jelentősége az ablak hőátbocsátási tényezőnek?
Az ablak hőátbocsátási tényezőjének több szempontból is jelentősége van. Több előnye is van annak, ha jól szigetel az ablakunk. Említettük már a komfortfokozat növelését, a környezeti ártalmak csökkentését. A 2018-tól hatályos, energetikára vonatkozó építési szabályok meghatározzák, hogy mekkora lehet az épület egyes elemeinek hőátbocsátási tényezője. Az ablak esetében 1 W/m2K a követelmény, vagyis a beépített ablakok hőátbocsátási tényezőjének 1-nek vagy annál kevesebbnek kell lennie. A komfortos otthon és az alacsonyabb fűtési költségek mellett van még egy nagyon lényeges szempont, amiért figyelnünk kell a hőátbocsátási tényezőre. Ahhoz, hogy jobb energetikai besorolást kapjunk (és ezzel növeljük a ház értékét), fontos, hogy minél alacsonyabb legyen az épületünk hőátbocsátási tényező.
Érdemes megnézni, hogy az épület többi összetevőjének milyen hőátbocsátási tényezőknek kell megfelelnie.
Épület határoló szerkezet | Hőátbocsátási tényező U (W/m2K) | |
1. | Homlokzati fal | 0,24 |
2. | Lapostető | 0,17 |
3. | Fűtött tetőteret határoló szerkezetek | 0,17 |
4. | Padlás és búvótér alatti födém | 0,17 |
5. | Árkád és áthajtó feletti födém | 0,17 |
6. | Alsó zárófödém fűtetlen terek felett | 0,26 |
7. | Üvegezés | 1 |
8. | Különleges üvegezés | 1,2 |
9. | Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró (>0,5 m2) | 1,15 |
10. | Fém keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró | 1,4 |
11. | Homlokzati üvegfal, függönyfal | 1,4 |
12. | Üvegtető | 1,45 |
13. | Tetőfelülvilágító, füstelvezető kupola | 1,7 |
14. | Tetősík ablak | 1,25 |
15. | Ipari és tűzgátló ajtó és kapu (fűtött tér határolására) | 2 |
16. | Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó | 1,45 |
17. | Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti kapu | 1,8 |
18. | Fűtött és fűtetlen terek közötti fal | 0.26 |
19. | Szomszédos fűtött épületek és épületrészek közötti fal | 1,5 |
20. | Lábazati fal, talajjal érintkező fal a terepszinttől 1 méter mélységig (a terepszint alatti rész csak az új épületeknél) | 0,3 |
21. | Talajon fekvő padló (új épületeknél) | 0,3 |
22. | Hagyományos energigyűjtő falak (pl.: tömegfal, Trombe fal) | 1 |
A fa, a műanyag vagy az alumínium profilnak jobb az értéke?
Ha csak a profilt nézzük, akkor egyértelmű, hogy a műanyag profiloknak a legjobb (vagyis a legalacsonyabb) a hőátbocsátó értéke.
Fontos még megjegyezni, ahhoz, hogy megfelelő módon szigeteljen az ablakunk, elengedhetetlen a szakszerű beépítés. A legjobb, ha már a felméréstől kezdve a kivitelezésig és az esetleges karbantartásig megbízható szakembereket kér fel a munka elvégzésére. Amennyiben árajánlatot szeretne kérni tőlünk, keressen bátran!
Vélemény, hozzászólás?